A címlapképen túl, az alább ismertetett cikkekhez is bőséges és látványos képanyag társul.
50 éve erre vártak a magyar űrszakértők; rendhagyó beszámoló az első magyar műhold sikeréről – Immár történelem a Masat–1 startja (Kovács Kálmán, a Magyar Ûrkutatási Tanács elnöke)
A több évtizedes múltra visszatekintő és szerteágazó európai űrprogram szerves részeként indult el az első magyar műhold. Az első magyar mesterséges égitest elkészítését szintén hosszú idő kitartó munkája előzte meg – elkezdve egészen az Interkozmosz programtól. Gschwindt András az, aki a Műegyetemi Ûrkutató Csoportot több évtizede szervezi és irányítja; tevékenysége a Masat–1-től úgyszintén elválaszthatatlan. A Csoport – szerteágazó együttműködéssel mindazokkal a kisebb-nagyobb vállalkozásokkal, akik egyáltalán a hazai űrkutatásban és űriparban szóba jöhetnek – rendkívüli leleményességgel tette túl magát az (elsősorban pénzszűke okozta) technikai problémákon. Ez is bizonyítéka a magyarok kreativitásának; az innovatív szellemi tevékenység mindig is erőssége volt a hazai szürkeállománynak. Kovács Kálmán személyesen volt jelen a kourou-i űrközpontban, ahonnan a fedélzetén a magyar berendezést is szállító Vega rakéta indítását is figyelemmel kísérte. Izgalmas és különleges beszámoló része ez a cikknek! Végezetül a cikkíró leszögezi, hogy ez a sikeres program újabb jelentős lépés lehet hazánk gazdaságának növekedési pályára állításában, ezen belül is elsősorban az ESA-hoz régóta várt csatlakozásunkban. Élvezetes, személyes hangvételű olvasmány!
A Masat–1 első magyar űrfelvételei a Földről (Kereszturi Ákos)
Magyar tervezésű berendezések már jártak az űrben, ám magyar műhold fedélzetéről mostanáig nem készült űrfelvétel. Maga a fedélzeti kamera léte is titokban volt a plénum előtt egészen addig, amíg bebizonyosodott, hogy felvételei a más űrberendezéseken készültekkel saját kategóriájukban remekül felveszik a versenyt. E kiváló felvételek is bizonyítják, hogy a műhold üzemeltetése tekintetében is összehangolt tervezés és kivitelezés érvényesült. A felvételek minőségét tovább javítja a Masat–1 speciális helyzetstabilizáló berendezése, bár e stabilizálás miatt eddig csupán a déli féltekéről készültek felvételek.
Francia-olasz távérzékelés – Mire jó a Fiastyúk távérzékelési hold? (Almár Iván)
2011. december 17-én a francia guyanai űrközpontból – egy Szojuz rakéta hasznos terheként – sikerrel felbocsátották a Pléiades–1A távérzékelési műholdat. Kivételesen nagy felbontású képeket készít, színes képalkotó technikája révén további információk válnak elérhetővé – pl. lelátás a vízfelszín alá. Kamerája forgatható – vagyis nemcsak mereven pásztáz –, így adott területről sorozatfelvételt is képes készíteni, ami a változásokról is tudósíthat. Ez fontos lehet pl. katasztrófák esetén. A nyert adatok felhasználása sokoldalú: az élő környezet, így a növénytakaró, a vándorló állatfajok mozgása, a földrengések, vulkánkitörések, szökőárak, tűzvészek okozta változások nyomon követhetőek. Nemcsak civil, hanem katonai alkalmazásokra is alkalmas a rendszer. A civil adatokat általánosan hozzáférhetővé teszik (kereskedelmi alapon), a katonai adatokra azonban szigorú szabályok vonatkoznak.
Jövő tavasszal várható a Pléiades–1B felbocsátása, amellyel együtt így a „távérzékelt” terület kibővíthető. A Pléiades-ek kiegészítik, majd lassan felváltják az 1981 óta működő SPOT holdakat. Az új rendszert nemzetközi együttműködésben fejlesztették ki, a már működő olasz COSMO–SkyMed radarhold információival egymás adatait gazdagítják a földmegfigyelésben.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)