A Sentinel–2B is pályára állt immár – Európai őrszemek az űrben (Maradi István)
Újabb földmegfigyelő műhold állt szolgálatba az Európai Unió programja szerint. A műholdas távérzékelés haszna immár magától értetődő – jobb előrejelzésekkel pl. kevesebb a forgalom-kiesés az utakon, hatékonyabb a növényvédelem, gyorsabb a katasztrófa-elhárítás. Többek között az olaszországi földrengést követően érzékelhetővé váltak a kéreglemez-elmozdulások – szinte centiméter pontossággal. A Sentinel–2A és –2B családnak multispektrális érzékelőpárja van, pályái pedig olyanok, hogy adataik az egymást egészítik ki. Széles a letapogatott sáv: 290 km, a felbontás pedig (frekvenciától függően) 10-60 m pixelenként. Számunkra fontos, hogy a Sentinel–2B műhold fedélzetén a miskolci Admatis Kft. által készített eszközök is teljesítenek szolgálatot. A műholdcsalád adatai az interneten is elérhetőek a sentinels.copernicus.eu weboldalon, bár némely adat hozzáféréséhez speciális szoftverek is szükségesek. A Sentinel sorozat utolsó tagját 2021-22-ben tervezik felbocsátani. A cikket kiegészítő illusztrációk látványosak.
Szpiral, BOR–4 – A szovjet katonai űrbombázó-felderítő modellje (II. rész) (Horváth András Ferenc)
1975-ben elkészült a BOR–4, a tervezett űrrepülőgép 1:2 arányú modellje. A kísérleteket – mivelhogy szupertitkosak voltak – úgy próbálták végrehajtani, hogy a landolás szovjet területen történjék (Balhas-tó, illetve a Fekete-tenger), ám ez nem úgy történt: a BOR–4 az első két alkalommal is az Indiai-óceánra ereszkedett le, amit az Ausztrál Királyi Légierő gépeinek fedélzetéről alaposan le is fényképeztek; ennek köszönhetően szerzett tudomást a világ a szovjet űrrepülőgép-kísérletekről. Ezeket a kísérleteket 1982-től egészen 1987-ig folytatták, indításukat a Kozmosz sorozat tagjai közt tartották nyilván. A harmadik és negyedik kísérletet már a fekete-tengeri landoláshoz sikerült fölkészíteni. Ezek az események – lévén az eszközök szuborbitális pályán – nemzetközi bonyodalmakhoz vezettek, ugyanis alig 60–80 km magasan repültek el két NATO-ország: Nagy-Britannia és Nyugat-Németország felett… Ráadásul a Kozmosz–1614-es kísérlet során a leereszkedő modellt szem elől tévesztették – valószínűleg a Fekete-tengerbe zuhant, és elsüllyedt. Bár a szovjet források nem említik, csupán nyugatiak, a BOR–4-nek még volt két szuborbitális repülése. A cikket ez alkalommal is látványos és dokumentumértékű képek, illetve magyarázó rajzok egészítik ki. Következik a III. rész – várjuk!
Rövid cikkek:
Tyereskova 80 éves (M. J.) – Történelmi dokumentumok az utazás körülményeiről, annak politikai bonyodalmairól, illetve az első űrhajósnő köszöntéséről a sokadik születésnap kapcsán.
Dr. Almár Iván 85 éves (H. A. F.) – Tömör, ám annál gazdagabb szakmai életrajz a csillagászok és űrkutatók nagy nemzetközi elismertségnek és ma is jó egészségnek örvendő doyenjéről.
Áttörés előtt (M. I.) – A Blue Origin emberes és ember nélküli eszközöket fejleszt újra felhasználható első fokozattal, ezáltal a tervezési idő lerövidíthető.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)