Farkas Bertalan űrhajós hetven éves – Népünnepély Szentesen az első magyar űrrepülés tiszteletére (Horváth András Ferenc)
Júniusban Szentesen űrrepülési kiállítás nyílt – az eredetileg 1979-re tervezett első magyar űrutazás 40. évfordulójára, illetve az első magyar űrhajós 70. születésnapja alkalmából. A parádés megnyitó után – amelyen Farkas Bertalan személyesen is részt vett – a látogatók megtekinthették a Szojuz makettjét, és bemászhattak a Szaljut űrkabin pontos másába is. Az eseményhez kapcsolódóan szerzőnk – mint hajdani aktív résztvevő – részletesen beszámol az 1979-ben a Csillagvárosban forgatott előzetes ismertető műsor készítéséről, a Magyar Televízió munkatársainak akkor és ott átélt kalandjairól. Farkas Bertalan előkészítéséről forgattak – annak titkaiba is belepillanthatott a stáb. Szóba került – az azóta is sikertörténetet író – Pille sugárdózismérő, valamint az egyéb kísérletek, amelyekre a kijelölt magyar űrhajósok készültek. Megtudjuk azt is, milyen űrbaleset miatt kellett az eredetileg 1979-re tervezett űrutazást egy évvel elhalasztani. Több színes kép tarkítja a beszámolót.
Asztronauta-asszisztensek az ISS-en – Robotok a világűrben (Varga Soma)
Az ISS-en évek óta dolgoznak robotok, amelyek az űrhajósok munkáját segítik – időt és energiát takarítva meg ezzel. Egyik komoly feladatuk lesz pl. az űrhajón kívüli munkálatok végzése – helyettesítve ezzel az űrhajósok űrsétáját. Az űrhajósok kinti munkája nem egyszerű, vastag űrruhában, kesztyűben nehézkes dolgozni – túl azon, hogy veszélyes is. Szerzőnk hat robotot mutat be. Ezek mind más formájúak: van köztük kocka, gömb, sőt ember alakú is; van kicsi, van nagy, és vannak együttműködő robotcsaládok is. Képesek tárgyak felismerésére, valamint szóban adott parancsok „megértésére”, amelyeket képesek teljesíteni is. Önállóan közlekednek az űrállomás légterében, kommunikálnak egymással, sőt az űrhajósokkal is. E (különböző nemzetek által kifejlesztett és megépített) hat robot mindegyikéről sokat megtudhatunk – elsősorban képességeik és működésük szemszögéből. Szerzőnk kiemeli még, hogy a robotok sokat segíthetnek az egyre szaporodó űrszemét begyűjtésében és eltakarításában. Várható, hogy ezek az eredetileg űrtudományi fejlesztések előbb-utóbb a civil szférában is hasznosíthatóak lesznek – amint ez az űrkutatás történetében már korábban is sokszor előfordult. A robotokról – működés közben – színes képek készültek, amelyek kiegészítik a cikket.
Artemisz nyomában – Ismét embert küld a Holdra a NASA (sajtos)
A holdraszállás 50. évfordulójának örvén tartott ünnepségsorozaton jelentette be az Egyesült Államok alelnöke, hogy ismét embert küldenek a Holdra: ez az Artemis-program. Ehhez az Orion (emberes űrhajó) már épül, az egyéb berendezésekkel – ilyen pl. az európai fejlesztésű, energiát és meghajtást biztosító egység – már folynak kísérletek. A sikeres teszteket követően – feltehetően 2024-ig – megtörténik az először ember nélküli, majd az emberes Hold-közelítés, végül az emberes holdraszállás. Tervezik továbbá, hogy nő is lesz a Holdra lépők között. A program végső célja egy marsi, emberes expedíció előkészítése. Ha ez eredménnyel jár, a Marsra lépés ugyanolyan jelentőségű lesz, mint fél évszázada a Holdra lépés volt. (Artemis a görög mitológia szerint Apollón leány-ikertestvére – a Hold istennője –, innen a program elnevezése.)
– o –
Hosszabb-rövidebb űrhírek – többek között az Ûrvilág cikkeinek felhasználásával – a H. A. F. – K. B. szerzőpárostól (színes képekkel illusztrálva):
A Voyagerek küldetése – az immár 42 éve úton levő Voyagerek még mindig küldenek jeleket a csillagközi tér állapotáról, bár energiaforrásaik kimerülőfélben vannak. Emiatt az egyes műszereket, illetve bizonyos berendezések fűtését sorra fokozatosan kikapcsolják. Egyelőre sikerül mindkét Voyager antennáit stabilan a Föld irányában tartani – feltehetően még 2025-ig;
STP–2 katonai űrprogram – egy tudományos kutatási és egy katonai műhold indult a SpaceX Falcon Heavy hordozórakéta segítségével július 24-én;
A Szojuz-MSZ–11 leszállása – június 25-én sikerrel landolt, fedélzetén három űrhajóssal;
2019. július eleji startok – mind a Vosztocsnij, mind a Pleszeck űrrepülőtérről sikeres indítások történtek. Az ESA Vega rakétája viszont sajnos sikertelenül indult a Guyanai Ûrközpontból, így röviddel start után az Atlanti-óceánba zuhant;
Hayabusa–2: második mintavétel – ez a művelet is eredménnyel járt – a Ryugu kisbolygó felszínéről nyert minta feltehetően 2020-ban jut a Földre;
Fontosabb űrstartok:
* Szojuz-MSZ–13 – jól startolt, majd sikerrel csatlakozott az ISS-hez július 20-án, fedélzetén három űrhajóssal;
* Chandrayaan–2 – július 22-én sikerrel indították, célja rovert juttatni a Hold felszínére.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)