A világűr nem luxus! – 50 éves a CNES (Almár Iván)
Franciaország megünnepelte az űrügynöksége születésének eme kerek évfordulóját. Ebből a jeles alkalomból a cikk felsorolja a francia űrtevékenység legfontosabb mozzanatait egészen az algériai (akkoriban még francia gyarmat) rakétaindító helytől kezdődően. Megemlíti az első sztratoszféra-repüléseket – állatkísérletekkel összekötve –, a költözködést az Egyenlítő-közeli Francia Guyanába, majd a saját fejlesztésű Ariane hordozórakéta-családot. A francia űrprogramok kiterjednek többek között a távérzékelésre, a katonai felderítésre, a légkört és az óceánokat megfigyelő vizsgálatokra, később a Nemzetközi Ûrállomással kapcsolatos tevékenységre is. Franciaország nemzetközi együttműködés révén évtizedek óta részt vesz a világ űrtevékenységének egészében. Ebben nagy szolgálatot tesznek a francia gyártmányú, illetve a francia területről indított (pl. Szojuz, Vega) rakéták is, amelyek között számunkra különösképpen nevezetes esemény a Masat-1 műhold pályára állítása. Franciaország ugyanakkor komoly figyelmet fordít az űrtevékenység népszerűsítésére, hasznosítására a mindennapi életben, az ifjúság érdeklődésének felkeltésére és kielégítésére. Ez utóbbira jeles példa a Toulouse-ban 1968-ban megnyílt űrközpont is.
Az Almáriván és az Illéserzsébet kisbolygók (Horváth András)
A Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) idén „Az év ismeretterjesztő tudósa” címet Illés Erzsébetnek és Almár Ivánnak ítélte, mindkettőjük évtizedek óta folytatott, magas szintű, országos körben is elismert ismeretterjesztő tevékenységéért. Ezzel párhuzamosan nyilvánosságra hozták Sárneczky Krisztián csillagász azon kezdeményezésének eredményét, melynek révén az ünnepeltekről egy-egy kisbolygót neveztek el. A kitüntetettek az elsők, akik csillagászként, illetve űrkutatóként nyerték el a TÚK elismerését. A tudós házaspár munkáját, eredményeit, ismeretterjesztő tevékenységét hosszan lehetne sorolni, ám bizonyos, hogy nincs Társaságunknak olyan tagja, aki ezekről ne tudna. Gratulálunk az ünnepelteknek, jó egészséget és eredményes munkát kívánva!
Orosz rádiótávcső a világűrben (Frey Sándor)
Három évtizedes, fáradságos előkészületek után végre sikerrel pályára állították a RadioAsztron elnevezésű orosz rádiótávcsövet. Ennek az űrből végzett megfigyeléseit hozzák szinkronba a földi rádiótávcsövek adataival, amelynek révén igen hosszú bázisvonalú hálózat keletkezik (népszerű rövidítéssel: VLBI), megdöbbentően finom szögfelbontást lehetővé téve. A jelen műhold voltaképpen a japán HALCA műhold utódjának is tekinthető, amely már befejezte programját. A cikk részletezi a műholdon működő rádiótávcsővel kiegészített hálózat műszaki megoldásait, valamint kutatási területeit – elsősorban az aktív galaxismagok, kvazárok, hatalmas méretű fekete lyukak környezetéből kibocsátott rádiósugárzást. A cikkíró – aki maga is a VLBI kutatások neves hazai szakembere – felidézi Fejes István rádiócsillagász visszaemlékezéseit az elmúlt évtizedek során az egészen a kezdetektől folyt együttműködésről. Ennek révén hazánk a tudományos közreműködés szintjén vett részt a programban, a Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma bevonásával. A cikket látványos magyarázórajzok és fényképek illusztrálják.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)