A „csillagvadászok” másodvirágzása – Floridai F–104-es Starfighterek a NASA szolgálatában (Luigino Caliaro – Sajtos Zoltán)
Bár hadi feladatokra készült vadászgép a Starfighter, manapság éppen hogy békés célokra használják: újabban többek között a NASA űrkutatási célokra. A csaknem 60 éve tervezett repülőgéptípus nemcsak Amerikában, hanem egyéb államokban is teljesített szolgálatot – ez is mutatja, hogy milyen sokoldalú eszköz. A típushoz számos világrekord fűződik, légi bemutatókon jeleskedett, sőt hadgyakorlaton interkontinentális rakétát is imitáltak vele. Sokoldalú mivoltának fő titka a repülési karakterisztikája; többek közt eme erénye miatt alkalmas űrrepülések szimulálására – űrhajósok kiképzése során vagy az űrrepülőgépek fel-, illetve leszállási fázisának imitálásában. A NASA a gépeket üzemben tartó céggel kötött szerződése folyományaképpen kereskedelmi űrrepülések előkészítésében, valamint űrprogramok teszteléséhez is használja. Mind a mikrogravitációs, mind pedig a légkörkutatásban jól hasznosul; alig 4 perc alatt szuborbitális pályára képes felrepülni 750 kg hasznos teherrel. Ekképpen pl. a CubeSat műholdak olcsó pályára juttatásának első platformjaként is jól szolgál. Alkalmas arra is, hogy szimulálható a jövő kereskedelmi űrhajóinak indítási és érkezési fázisa, és akár egyvégtében másfél perc időtartamú súlytalansági repülési fázisra is képes. A cikk – túl azon, hogy érdekes részleteket közöl a repülőgép történetéből – gazdagon illusztrált látványos képekkel.
Rosetta-összefoglalás – Európa tudományos sikere (II. rész)
(Tóth Imre)
A cikk ezúttal az üstökös aktivitási tevékenységére koncentrál. Számos felvétel készült a keringő egység fedélzetéről, amelyek segítségével nyomon követték a folyamatokat. A napközelség idején valóban fokozódott a por és a gáz kiáramlása. Ezek forrásainak tíz és száz méteres nagyságrendű gödrök, kútszerű mélyedések bizonyultak. Kiderült, hogy saját mágneses tere nincs az üstökösnek – ami mágnesesség előfordul, annak eredete a napszélplazma által szállított mágneses tér csupán. Jónéhány felszíni alakzat elnevezését is megtudhatjuk – főleg az ábrák segítségével. Amikor a Rosetta szeptember végén leereszkedett az üstökös felszínére, ezzel maga a program véget ért ugyan, ám a begyűjtött adathalmaz elemzése és rendszerezése még hosszú időt vesz igénybe. A Philae sajnálatosan rövid működése miatt egy csomó kérdés nyitva maradt, ugyanakkor az üstökös feltérképezése alapjában véve megtörtént, így a további kutatás már szerencsére nem az alapokról indulna. Erre építve az ESA fontolgatja a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös további kutatását. Erre több terv is született: közlekedni képes rover – benne laboratórium – eljuttatása a felszínre, sőt még merészebb elképzelés az, hogy mintát vesznek, és azt a Földre juttatják majd el. Igazi csemege a cikket kiegészítő több tucat fénykép, illetve ábra – bár ezek lényegét sajnos e kivonat nem tudja kellő mértékben érzékletessé tenni…
Rövid cikkek (látványos képekkel társítva) (H. A. F. – K. B.)
Három nekrológ:
John Glenn (1921–2016) – az első amerikai űrhajós, aki körberepülte a Földet, illetve 77 évesen az űrrepülőgép utasa is volt.
Igor Volk (1937–2017) – mérnök-űrhajós; a Szaljut-7 legénység, illetve a Szpiral és a Buran űrrepülőgépes űrhajós csoport tagja.
Eugene Cernan (1934–2017) – először a Gemini-9A, majd az Apollo-10 űrhajósa; végül az Apollo-17 parancsnoka volt.
Újabb sikeres Falcon-9 start – Iridium holdakat bocsátott pályára, majd sikerrel landolt egy e célból felszerelt hajó fedélzetén.
Új meteorit a Marson – a Curiosity vas-nikkel meteort talált, kémiai vizsgálatnak vetették alá.
ISS-hírek – sikerrel összekapcsolódott a japán HTV-6 teherűrhajó a Nemzetközi Ûrállomással.
Mindennapi űrkutatás – az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja révén hazánk csatlakozott az ESA technológia transzfer programjához.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)