Az Aero Magazin 2020. februári számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.
SMOG–P: magyar világrekord az űrben – Újabb magyar szatellitek keringenek a Föld körül (Gschwindt András)
Két magyar műhold (SMOG–P, ATL–1) van fent az űrben hónapok óta – és kifogástalanul működnek. [Maga a SMOG–P mérete kicsinységét tekintve – 5 cm-es kocka! – világelső!] A magyar fejlesztésű műholdak történetében – az Aero Magazinban is többször adtak már hírt ezekről – tulajdonképpen a Masat–1 folytatásának is tekinthető e két „apróság”. A SMOG–P mérési feladata a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének vizsgálata. E szennyezettség az emberi tevékenységnek „köszönhetően” egyre nagyobb mértékű. Az ATL–1 feladata egy speciális szigetelőanyag űrbeli viselkedésének vizsgálata. Pályára állításukban az új-zélandi Rocket Lab cég Electron rakétája segédkezett, míg a rakétáról leválasztó kidobószerkezetet a skóciai Alba Orbital konstruálta. Cikkírónk – aki a SMOG-projekt vezetője – a fejlesztés céljait és lefolyását is megírja: így pl. hogyan biztosítják a műholdakról érkező jelek vételét, illetve mennyire tudatos és eredményes az egyetemi apparátus, valamint a hallgatók bevonása. Eme új műholdak létrehozatala, működtetésük folyamata szervesen illeszkedik abba a távlati törekvésbe, hogy a majdani hazai űrmérnöki képzés minél komplexebb legyen, illetve hazánk a nemzetközi űrkutatási tevékenységben minél hatékonyabban közreműködhessen. A cikket számos színes kép gazdagítja.
Magyar űrtervek – 2024-ben űrhajóst küldenének a Nemzetközi Űrállomásra (A. M.)
Tavaly év végén jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ESA sevillai miniszteri tanácsülésén, hogy hazánk űrhajóst kíván küldeni a Nemzetközi Űrállomásra. Tekintve, hogy az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben, ennek fókuszában a második magyar űrhajós küldése áll – a Roszkozmosszal való együttműködés keretében. A magyar kormány stratégiai döntései között szerepel a Minisztérium portfóliójának kiegészítése az űrkutatás területével, illetve egy nemzeti űrkutatási alap létrehozása 2020. január 1-jétől. A már megkezdett két magyar űrprojekthez jelentős magyar műszaki tartalom kapcsolódik. A Minisztérium a résztvevő cégeket és egyetemeket jelentős összeggel támogatja. Időközben elkezdődtek az orosz–magyar tárgyalások, miként juthat magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra Szojuz űrhajó fedélzetén. A cikk emlékeztet még az Interkozmosz program hazánkkal kapcsolatos korábbi eredményeire, a magyar űripari fejlesztésekre – pl. a Pille dózismérő –, melyek máig használatosak, illetve alkalmazhatóak az űrtevékenység során. Az újabb fejlesztésű műszereket és mérőeszközöket a magyar űrhajós vihetné föl és állíthatná szolgálatba. Látványos kép egészíti ki a cikket.
– o –
Űrhírek – a H. A. F. és K. B. szerzőpáros összeállításában – számos, színes ábrával illusztráltan, melyekhez fölhasználták az Űrvilág.hu honlap cikkeit is:
Űrinternet – sokasodnak az internet-szolgáltatást szolgáló műholdak, illetve azok a tervek, amelyek további internet-műholdak ezreit kívánják felbocsátani – az észlelő csillagászok legnagyobb bánatára;
A NASA űrállomás-problémái – késnek fejlesztéseikkel a NASA által kiválasztott magáncégek, ugyanakkor az USA és Oroszország megromlott kapcsolatai miatt egyre inkább problémás, hogy az ISS-hez továbbra is kizárólag Szojuzokkal lehet közlekednie a személyzetnek;
Roszkozmosz-gondok – olvasóinknak sem újdonság, hogy a Roszkozmosznál is sokasodnak a határidő- és költségtúllépések. Ezeket tetézi a sikkasztással és hűtlen kezeléssel indult büntetőperek sokasága – ami már Putyinnak is szemet szúrt;
Magyar űrkémiai kutatások – a teherűrhajók tudományos kísérletek sokaságát (is) szállították föl az ISS-hez – köztük magyar vonatkozásúak is kaptak helyet: kristályosodási kísérleteket hajtanak végre, amelyek orvosbiológiai célokat szolgálnak;
Decemberi startok – tizenöt indítás történt: ezek között volt a (fenti cikkünkben már ismertetett) SMOG–P és ATL–1 pályára juttatása, valamint a Cheops exobolygó-kutató kis műhold. Ez utóbbi elkészítésében, a megfigyelésekben és az adatok feldolgozásában jelentős szerep jut magyar kutatóknak – főleg a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársainak;
Starliner és Calypso – a második amerikai emberszállító űrhajó, a Starliner (egyelőre persze eleven személyzet nélkül) próbaútra indult az ISS felé. Eltekintve némi apróságtól, a próbaút sikeresnek mondható. A NASA-t szorítja az a kényszer, hogy az oroszok segítségére egyre kevésbé építhet, mivel a két nagyhatalom viszonya némileg megromlott;
Rövid hírek – tíz egymondatos hír, többnyire űrhajókról, rakétákról, a Naprendszer távoli vidékeit bejáró űrszondákról – 2019 őszéről.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)