Az Enyergija rakéta és a Szkif-DM – Az Enyergija és a szovjet űrrepülőgépek (IV. rész) (Horváth András Ferenc – Kálmán Béla)
Egy akkora űreszköz indításához, mint az űrrepülőgép, óriásrakétára volt szükség – ehhez építették meg az Enyergiját. Lozino-Lozinszkij javaslatát – hogy megépítsék az általa tervezett Szpiralt – nem fogadták el. Glusko azonban szerencsével járt: a politikai vezetés – az amerikai csillagháborús elképzelések kompenzálására – jóváhagyta az Enyergija–Buran-tervet. A hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes években a Szovjetunió egyre inkább lemaradt az amerikai sikerek mögött. A Buran – a hordozórakétájával együtt – sokban hasonlított az amerikai űrrepülőgéphez. A hordozóeszköz második fokozata máig a legnagyobb tolóerejű – folyékony hajtóanyaggal működő – berendezés, viszont nem könnyű találni a teljesítményének megfelelő „hordozni valót”. A hetvenes évek végén kezdték el kifejleszteni a Szkif nevű, katonai lézeres orbitális platformot – ez lett az első, amit az Enyergija hordozórakéta szállított. (Bár a hordozó jól működött, a Szkif az irányítórendszer hibája miatt lezuhant.) A Buran-program akadozott, az 1986-ra tervezett indításra nem készült el az űrrepülőgép. Ismét rengeteg – dokumentum erejű – fénykép gazdagítja a cikket. Várjuk az ötödik részt!
Elon Musk és a SpaceX sikere (Kálmán Béla)
Manapság egyre inkább üzleti vállalkozás az űrkutatás, így magánszemélyek, magáncégek is bekapcsolódnak – a NASA is ebbe az irányba halad. Elon Musk vagyonos üzletember, egyik fontos tevékenysége a SpaceX magán-űrvállalkozás. Céljául tűzte ki az emberiség életmódjának megváltoztatását a környezetkímélés irányába – ennek egyik vonatkozása az elektromos autók fejlesztésének támogatása. Érdeklődési körébe tartozik az emberes Mars-utazás is. A Falcon rakéták és Dragon űrhajók azok, amelyekkel 2018-tól tervezik megoldani az amerikaiak az ISS-sel lebonyolítandó forgalmat. A SpaceX vállalkozás ebben komoly szerepet játszik, és döntő mértékben sikeresek is a kísérletek.
Rövid cikkek, látványos képekkel gazdagon illusztrálva – többek közt az Ûrvilág hírportál cikkeinek felhasználásával (H. A. F. és K. B. szerzőpáros):
„Kalapos holdacskák” – a Cassini-szonda a Szaturnusz körül lassan befejezi programját. Egyik legutóbbi eredménye két olyan holdacska megfigyelése, amelyek egyenlítőjén karima képződött.
Kínai teherűrhajó – sikerrel kapcsolódott a Tiencsou–1 teherűrhajó a Tienkung–2 kínai űrmodulhoz, ahol korábban már két űrhajós dolgozott.
X–37B negyedszer – ismét sikerrel teljesítette titkos katonai küldetését a mini-űrrepülőgép; egyik kísérlete egy újfajta ionhajtómű.
A LISA Pathfinder sikere – egymillió km bázistávolságú szondahármast terveznek a gravitációs hullámok megfigyelésére – ennek első eredményei biztatóak.
Útikalauz a Marshoz – K. B. könyvismertetője a vörös bolygóról a legfrissebb ismeretek alapján (fordította Both Előd, szaklektora Sík András).
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)