A Proba–2 és a jövő tervei – Napkutató szondák; IX. rész (Kálmán Béla)
Több olyan űrobjektumot bocsátottak föl, amelyek egyik elidegeníthetetlen sajátossága az, hogy új eszközöket, módszereket próbálnak ki – ennek egyik képviselője a Proba–2, amely az ESA égisze alatt működik. A sok képpel tarkított cikk ezekből az új eszközökből, módszerekből mutat be egy csokorral a címben jelzett napkutató szonda ismertetése kapcsán, és természetesen részletezi a szonda „vizsgálódási területét” is. A Proba–V tulajdonképpen a SPOT–4 és –5 (működésüket befejező) műholdak tevékenységének folytatására hivatott, amelyekkel erőforrásokat kutattak, valamint hosszú időn át regisztrálták a földi növényzet változásait – ezúttal már új alapelveken működő, könnyű berendezésekkel. A Proba–3 felbocsátását 2017-re tervezik; a két részből álló napkutató szonda egyik része a megfigyelést végzi, a másik pedig tulajdonképpen a napkorong kitakarására szolgál. A NASA IRIS nevű napmegfigyelő holdja a „kis tudományos műholdak” sorozatának egyik új tagja (remélhetően sikerrel pályára is áll június végén). Az orosz Intergelioszond/Intergelioprobe űrszonda – amely a Vénusz melletti hintamanőverekkel jut majd a Nap közvetlen közelébe – a Nap tengelyforgását nagyjából követve egyazon területekről hosszabb idejű összefüggő adatfelvételre is alkalmas lesz.
NDAA, ITAR, EGNOS – Kedvező fejlemények a nemzetközi együttműködésben (Almár Iván)
Az Amerikai Egyesült Államok enyhített szigorú exportszabályain (ITAR), amelyben az űreszközök – azok kereskedelme, a velük kapcsolatos ismeretek oktatásának engedélyezése – nem kis mértékben érintettek. Az enyhítés alól néhány állam kivételt képez – ennek elsősorban katonai okai vannak; pl. a terrorizmus komoly veszélyét jelentő államok. Egyik „kitüntetettje” az enyhítésnek (az új szabályozás az NDAA) a 99-es molibdén-izotóp, amely – többek között – az űreszközök energiaellátását is biztosítani hivatott.
Ismét meghosszabították az orosz-amerikai űr-együttműködést, amely immár 1992 óta funkcionál. A cikk részletezi ennek a kölcsönösségnek a gyümölcseit – pl. a Hold és a Mars kutatása, a Szojuzok alkalmazása a Nemzetközi Ûrállomás működtetése végett.
A cikk utolsó fejezete az ESA, az Európa Tanács és az Eurocontrol közös vállalkozása, az EGNOS navigációs szolgáltatás előnyeiről szól. Ez általában a járművek, de különösképpen a repülőgépek navigációját könnyíti meg, amely módszert Franciaország a polgári repülésében kívánja rendszeresíteni, sőt egyes afrikai repülőtereken is alkalmazható lesz majd. Az egyéb, bőséges lehetőségekről is olvashatunk a cikkben, amelyet szintén képek egészítenek ki.
Horváth András (képekkel is illusztrált) rövid hírei: Elhunyt David McKay asztrobiológus (1936-2013); A Dragon teherűrhajó az ISS-nél; X–37B (újabb katonai mini-űrrepülőgép); A Curiosity Mars-autó leállt; Dream Chaser – kísérlet az új hétszemélyes űrrepülőgéppel; 12 apró ISS-hír
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)