Szpiral, BOR–4, BOR–5 – A BOR–4 űrbombázó-felderítő és a BOR–5 Buran-modellje (III. rész) (Horváth András Ferenc)
A cikk első fele az előzmények alapos összefoglalása, amely történetnek szerves folytatása a BOR–5 megépítése. Mivel már javában folyt a Buran űrrepülőgép fejlesztése, a BOR–5 ennek 1:8 arányú modellje lett. Ezt az eszközt már csak szuborbitális repülésre bocsátották föl – feltehetően a nemzetközi politikai bonyodalmak és a leszállás túlzott nyilvánosságának elkerülése végett. Ez már merev szárnyakkal rendelkezett, és az 1984 és 1988 között végrehajtott kísérletek eredménnyel jártak. A Szpiral-programot a katonai vezetés azonban 1978-ban leállította, hogy az Enyergia-Buran aerokozmikus rendszerre összpontosíthassák az energiát és az anyagiakat. A cikk az eddigieknél is több – dokumentum erejű – fényképet, magyarázó ábrát, illetve részletes táblázatokat tartalmaz; ezek révén az igényes szakember is teljes körű tájékoztatást nyerhet. A folytatás valószínűleg a szovjet űrrepülőgépek (Buran, Bajkál) történetéről szól.
Rövid cikkek (H.A.F. és K.B. szerzőpáros), látványos képekkel gazdagon illusztrálva:
Federacija a Holdra – alapos technikai előkészítés előzi meg az oroszok által tervezett, emberes Hold-utazást, amelyre fejlesztik ki a Federacija űrhajót;
G. M. Grecsko (1931–2017) – a kozmonauta életrajza, aki többször is járt az űrben, és egyik jelöltje volt a Holdra tervezett szovjet expedíciónak;
Ûrhajódömping – a Nemzetközi Ûrállomásra több teherszállító is feljutott – a Progressz mellett a japán HTV–6 és a Dragon amerikai eszköz –, illetve sikerrel landoltak a küldetésüket befejezett űrhajósok;
Az ISRO új rekordja – egyetlen rakétával 104 műholdat állított pályára az Indiai Ûrkutatási Szervezet. Köztük vannak nagyméretű műholdak és nano-műholdak is – a legkülönfélébb megrendelő államoktól, sokféle feladatra;
Mars-tengerek – radarmérések segítségével tekintélyes mértékű vízjeget is tartalmazó rétegeket fedeztek fel a felszín alatt, aminek nagy a jelentősége lehet az esetleges marsi telepesek számára.
Veterán űrhajós nem vén űrhajós – Tisztelgő Thunderbirds-repülés Buzz Aldrin Apollo–11 asztronautával a Kennedy Ûrközpont felett (sajtos)
Április 2-án az amerikai légierő F–16-os köteléke megreptette a 87 éves veteránt, aki a második volt a majd’ fél évszázada a Holdra lépett emberek közül. Nem tesztpilótaként került az űrprogramokhoz, hanem mert doktori disszertációját az űrhajók dokkolásáról írta annak idején – mint aeronautikai mérnök. Az ötvenes években vadászpilótaként szolgált a koreai háborúban, majd légiharc-oktató pilóta lett. Először a Gemini–12 fedélzetén járt az űrben. Bár nyugalomba vonult repülő ezredes rendfokozatban, az aktív élettől nem vonult vissza: komoly pártfogója az emberes Mars-utazásnak, járt egy batiszkáf fedélzetén a Titanic roncsainál a tenger mélyén, sőt turistaként megjárta a Déli-sarkot is. A mostani repülés rekord: az egyik legismertebb katonai bemutatócsoportnak, a megalapításának hetvenedik évfordulóját ünneplő Thunderbirdsnek még nem volt 87 éves (és nem is akármilyen!) pilótája… A gazdag képillusztráció tanúsága szerint is remek egészségnek örvend Edwin „Buzz” Aldrin!
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)