A Cassini–Huygens Szaturnusz-küldetés – Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont részvétele a NASA–ESA Cassini-programban (Vizi Pál Gábor)
Ez volt minden idők leghosszabb űrkísérlete, és sok egyéb vonatkozásban is a legek közé számít. A cikk felsorolja a program legfőbb feladatait, illetve további részleteit – megemlítve többek között a Titan holdra leereszkedett Huygens-szondát is, valamint kitér a fedélzeten működő tudományos eszközökre és azok funkcióinak sokaságára. Különös gonddal részletezi ama műszereket és azok kutatásban betöltött szerepét, amelyek magyar vonatkozásúak. Egyben kitér a tervező és alkotó gárda szereplőire is – ki milyen funkcióban, milyen szervezeti forma részeként vett részt a berendezések kifejlesztésében és működtetésében. Figyelemre méltó részleteket tudhatunk meg, hogyan és milyen elvek alapján, milyen kutatási területeket célzó eszközöket fejlesztett ki a magyar kutatógárda, melyek ezek közül a leginkább figyelemre méltóak, illetve mik voltak az úttörőnek számító ötletek, eljárások és megoldásaik. A leginkább igényes szakember számára is rengeteg ismeretet nyújt a cikk – tehát nem csupán a hétköznapi érdeklődők találnak elmélyülni valót. Befejezésül felsorolja szerzőnk, melyek voltak a majdnem másfél évtizedet felölelő küldetés céljai: tanulmányozni magát a bolygót, a holdjait, illetve a nagyon összetett plazma-környezetét. Ezen belül is a Naprendszer egyedülálló különlegessége, a Titan hold kutatása volt az egyik cél. A nemzetközi együttműködés eredményességét igazolja, hogy már jelenleg is sok ismeretre sikerült szert tenni, továbbá a begyűjtött adatok feldolgozása további, hosszú éveken át tartó munkát igényel még. Mindezen folyamatban a magyar szakemberek is komoly teljesítményt nyújtottak, ami szervesen tartozik hozzá a küldetés sikeréhez. Szerzőnk – a Cassini-program CAPS ESGE rendszermérnöke – sok fényképpel, illetve magyarázó rajzzal egészítette ki a cikket.
A meglepetés különszám – A magyar űrrepülés titkos dokumentumai, 3. rész (Dr. Remes Péter orvos ezredes)
A „történelem óra” folytatása nem kevésbé döbbenetes meglepetésekkel szolgál, mint az eddigiek! Első helyen álltak a politikai szempontok meg a propaganda, ezekből eredően pedig a titkosítás, ami aztán különleges kalandokat produkált – hol vicceseket, hol pedig igencsak nehezebb fajsúlyúakat… Milyen volt akkoriban a tömegkommunikáció hozzáállása, milyen eljárásokat követett, milyen gikszerek tarkították a politikai nyomás alatt görnyedő, információval többé vagy kevésbé rendelkezők mindennapi munkáját? Mi volt a „Magyar Hírlap-afférként” elhíresült kalamajka? Miképp nyert politikai töltetet egy ártatlan orvosi kérdés? Milyen utat járt be az a bizonyos kétnyelvű különszám – a Magyar Hírlap–Izvesztyija? És: miket tartalmazott ez a nem mindennapi különszám? – többek közt riportokat az űrhajósok családtagjaival, ez alkalomra írt verseket, az űrhajósok ünnepi vacsorájának menüjét… Hogyan került a Szojuz fedélzetére videó-részlet a Táncdalfesztiválból és Hofi–Koós macskaduettje? Hogyan és miért készült el jó előre a nevezetes űresemény hírére mind a „farkasbercis” mind a „magyaribélás” változat? Kik voltak az „Orionok”, és kik lettek a „Videotonok”? Hogyan igyekeztek titkolózni a közvetítés során a riporterek, hogy a NATO nehogy véletlenül fontos katonai információkhoz jusson? Mindezen események mögött hatalmas kollegiális összetartás állt a tévés–rádiós újságíró csapat tagjai között – így lehetett a páratlan eseményt a szigorú körülmények ellenére a lehető legjobban levezetni a közvélemény kandi szeme és füle előtt, a lehető legtöbb információt átadva. A cikket – amelynek további folytatását várjuk! – számos korabeli, dokumentum-értékű kép teszi teljesebbé.
Kisebb cikkek, látványos képekkel bőséggel illusztrálva (H. A. F és K. B. szerkesztésében), amelyekhez az Ûrvilág cikkeit is felhasználták:
Nemzetközi Ûrállomás – a lassan húsz (!) éves űrállomáson jelenleg az 55/56-ik expedíció dolgozik;
Dragon CRS–14 teherűrhajó – jelenleg csak Szojuzok viszik-hozzák az embereket, ám a SpaceX cég Dragonja már eredménnyel szállított terhet az ISS-hez, későbbi változata embert is szállíthat;
Progressz–MSZ-ek – a Nemzetközi Ûrállomáshoz eredendően hasznos terhet juttat fel, visszatértében a „hulladék” vele együtt semmisül meg a légkörben – a Dragon viszont alkalmas arra, hogy simán juttasson vissza a Földre hasznos terhet (pl. kutatási eredményeket tartalmazó csomagot);
Szojuz-MSZ–08 – fedélzetén sikerrel csatlakozott a Nemzetközi Ûrállomáshoz két asztronauta;
Megsemmisült a Tienkung–1 – az első kínai űrállomás programját befejezve a Föld légkörébe érve megsemmisült. Ennek nem mindennapi körülményeit és tanulságait részletezi a cikk.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)