A hazai űrtevékenység új korszaka – magyar ESA-tagság – Interjú dr. Tari Fruzsinával, a Magyar Ûrkutatási Iroda új vezetőjével (Maradi István)
17 év után váltotta a most nyugdíjba vonult dr. Both Elődöt az igazgatói székben a fiatal utód. Az interjú először az új vezető szakmai életútját kíséri végig a jelen poszt elnyeréséig. Szóba került – Tari Fruzsina szakmai irányultsága révén – űrkutatási tevékenységünk jogtudatos szemlélete is. Emellett hazánk űrtechnikai és űrtudományos vonatkozású fejlődését, a jelen állapotot és a jövőben rejlő lehetőségeket elemzi az interjú. Az (azóta aláírt) ESA-csatlakozástól szintén sokat várunk, ám ezzel kapcsolatban sok feladatunk is lesz majd, amelyeket Tari Fruzsina szintén részletezett. A csatlakozást követően hazánk előnyökhöz is juthat – köszönhetően többek között az ESA szabályrendszerének, valamint a többi tagországéhoz viszonyított sajátos hazai szakirányoknak. Pályázatok indulhatnak, a további iparterületek, illetve a tudományos szakterületek, az oktatási intézmények aktivitásának remélhető fokozódása révén. Néhány Masat-vonatkozású képet is láthatunk.
Kapcsolat távoli űrszondákkal – Deep Space Network (Almár Iván)
A NASA által több mint 50 éve működtetett Deep Space Network (DSN) a Földtől eltávolodó űrszondákkal szolgáltatja a kapcsolattartást. Először a DSN rendszere kiépítésének történetét olvashatjuk – ebbe a folyamatba még a politika is beleszólt... Mik az állandóan emelkedő színvonalú technikai követelmények, hogyan sikerül ezeknek eleget tenni? Mik a legérdekesebb, mik a legtávolabbi, mik a leggyengébb üzenetek, amelyeket a rendszer eredményesen venni tud még az ember által felbocsátott szondáktól? Milyen tudományos és technikai bravúrok köszönhetőek a DSN-nek, s ezeket hogyan sikerült elérni? Hogyan, milyen technikai megtoldásokkal követi a rendszer az egyre komolyabb igényeket? A DSN a radartechnika révén nagyságrendekkel pontosabb adatokat szolgált a Naprendszer égitestjei tényleges távolságáról – összehasonlítva többek között a tudománytörténeti nevezetességű, XVIII. századi Vénusz-átvonulásokkal. Korábban csak léptékek arányait tekintve voltak megbízható ismereteink. Érdekes és fontos eredmény, amikor a relativitáselmélet által megjósolt „gravitációs térgörbülésre” kaptak jól értékelhető eredményt. A DSN-nel szemben támasztott követelmények új, másutt is jól hasznosítható technikai megoldásokat hívtak életre. Végül a cikk a jövő útjául a lézerkommunikációt jelöli meg, amely kiválthatja az eddig alkalmazott rádiós megoldásokat. A DSN távcsöveiről és a rendszer szolgáltatta űrszondás képekről is láthatunk néhány remekbe szabottat – illusztráció gyanánt.
A Curiosity kerekei (Kálmán Béla)
Elérkezett a Mars-jármű a tervezett működési idejének végéhez – egy marsi évet szolgált immár. Műszereivel a helyi viszonyokat vizsgálva a valaha volt vagy a jelen életjelenségeket kutatja jártában-keltében. A cikk ezekről az eredményekről számol be bőséges illusztrációval – képekkel és táblázatokkal – részletesen, majd a szonda további kutatási útvonalának tervezésével, kijelölésével foglalkozik. Ennek a legfőbb szempontja a jármű kerekeinek az állapota, ugyanis a kerekek egyre nagyobb sérüléseket szenvednek el. Szerzőnk ismerteti a kerekek, felfüggesztésük, működtetésük gyakorlatát, feltárva egyben a keletkezett kerékhibák, törések okait. E kerékhibák miatt más, „kímélő” útvonalat kellett választani, a cél azonban változatlanul maradt a Sharp-hegy csúcsa. Végül a földi kapcsolattartásról kapunk tájékoztatót, meg az éppen nagy közelséggel arra járó Siding Spring üstökös megfigyelésének eredményeiről. A szonda még mindig működőképes, így tehát folytatja a kutatást – remélhetőleg erről is kapunk majd részletes híreket az Aero Magazin hasábjain.
A rövidebb cikkeket ez alkalommal nélkülöznünk kell.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)