Az Aldo Paraboni-kísérlet – Hazai részvétel az ESA Alphasat programjában (Csurgai-Horváth László)
A telekommunikációban az adatátvitel gyorsasága és minősége alapvető. Ezeket a jellemzőket többféle hatás – pl. az időjárási viszonyok változása – is befolyásolhatja. A kísérlet arra irányul, miképpen lehet a változásokhoz – akár pillanatszerű beavatkozással is – leginkább alkalmazkodni. E célokat szolgálja ez a kísérlet, amely az ESA telekommunkikációs rendszerek fejlett kutatásának programja keretében folyik. A cikk magas fokú távközlési ismeretekre épül, ám ezt a szintet ki is elégíti – a jártas szakemberek örömére. A mérési eredmények és az azokból származtatott számítások a műholdas összeköttetések tervezőinek szolgáltatnak értékes információkat. A műhold alacsony inklinációjú geoszinkron pályán mozog, ám így is igényes követéssel kell a földi antennákat vezérelni – ennek sikerült is eleget tenni. A kültéri rendszerhez az antennákat a hazai Grante antennafejlesztő és -gyártó vállalat biztosította, míg a közvetlenül az antennára csatlakozó közepes frekvenciára lekeverő egység a szintén hazai Totaltel távközléstechnikai vállalat és a BME-HTV együttműködésével készült el. Az ESA-val kötött szerződés alapján 2016-ban felépült a budapesti vevőállomás, amely a grazi állomást üzemeltető kutatóintézettel szorosan együttműködik. A méréseket folyamatosan végzik, eddig is már gyümölcsöző tudományos eredményekkel. A kísérlet fő célja a környezeti feltételekhez alkalmazkodó modulációs és diversity műholdas adatátvitel vizsgálata. A működtetés alapvetően pontos és finom antenna iránykövetést igényel. A kísérlet során – a folytonosan változó külső körülmények hatása miatt – állandóan változik a jel/zaj viszony, amihez az átvitel megbízhatósága érdekében állandóan alkalmazkodni kell, és ennek sikerül is megfelelni. A cikket több magyarázó ábra, illetve színes kép is illusztrálja.
– o –
Hosszabb-rövidebb űrhírek – többek között az Űrvilág cikkeinek felhasználásával – a H. A. F. – K. B. szerzőpárostól (színes képekkel illusztrálva):
Leszállt a Szojuz-MSZ–12 – három űrhajós érkezett vissza, hatan pedig fent maradtak az ISS-en, hogy további kísérleteket hajtsanak végre – többek között a Dragon–2 űrhajó először érkezik eleven személyzettel;
A Kounotori–8 japán teherűrhajó – némi késéssel ugyan, ám sikerrel érkezett meg az ISS-hez – gazdag rakománnyal – a teherűrhajó ;
Az utolsó Szojuz–FG, Szojuz-MSZ–15 – szintén az ISS-hez érkezett, újabb űrhajósokkal. E rövid cikk egyben ismerteti is a régi Szojuz–FG és az új Szojuz–2 rakéta tulajdonságait – egymással összehasonlítva;
Űrbűn – eddig példa nélküli az eset: az űrállomás fedélzetéről ellenőrizte az egyik űrhajós a párjának bankszámláját – a NASA számítógépes rendszerét használva. A házastársak ebből eredő konfliktusa (ráadásul nőnemű házaspár nézeteltérése, ami valójában a gyermekük körül forog) kívül esik a Nemzetközi Űrállomást működtető űrügynökségek által már régen lefektetett jogi alapokon – nem lévén eddig bűnügy…
Fecsegő elnök – az USA elnöke egy sikertelen iráni kísérletről nyilvánosságra hozta véleményét Twitter-bejegyzésén. A kényes ebben az, hogy a mellékelt kép éppen egy szigorúan titkos műhold fedélzetén működő felvevő segítségével készült, így komoly hadititok került nem kívánt mértékben nyilvánosságra.
A rövid híreket három nekrológ zárja (Horváth András Ferenc szerkesztésében):
Alekszej Leonov szovjet-orosz űrhajós (1934–2019), Sigmund Jähn NDK űrhajós (1937–2019) és Gennagyij Manakov orosz űrhajós (1950–2019). Mindhármójuk szakmai életútját részletezi szerzőnk – portréjukkal kísérve.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)