Drónok idegen világok kutatásában – Új eszköz a bolygók megismeréséhez (Almár Iván)
A legelső „mellette elrepülő” szondáktól a becsapódókon, a simán leszállókon át a felszínen járkáló kutatóeszközökig fejlődött a Naprendszer égitestjeinek vizsgálata. Manapság még inkább kifinomult eszközökkel folytatnánk a kutatást (esetleg az értékes nyersanyagok felkutatását) – és ami különösképpen izgalmas! –, emberes expedíció előkészítését is a célégitest felszínén. Ám mindehhez olyan eszköz kell, amelyik nagyon „rugalmasan” közlekedik, és a manapság elhíresült drónok alkalmassá is tehetők lennének efféle feladatokra – anélkül, hogy eleven emberi életet kockáztatnánk. Hogyan működtetnék ezeket, mikre képesek, hogyan oldható meg az energia-utánpótlásuk, hogyan navigálnak majd, hogyan küzdik le a kis tömegű égitesteken a gravitáció gyenge mivolta okozta nehézségeket – és egyáltalán mennyire lehetnek önállóak? Ilyesfajta eszközök akár a Földön is jó szolgálatot tehetnek – pl. veszélyes zónák felderítése. Vajon a feladattípusoktól függően mekkora drónokat terveznek manapság, hogyan folyik ezek fejlesztése, kik, mely cégek foglalkoznak ilyesmikkel? Milyen magyar vonatkozás van egy ilyen autonóm eszköz tervei körül? Mind fantáziakép, mind fényképes illusztráció bőven gazdagítja a cikket.
Ötven év után – A Voszhod-program és elmaradt folytatása (Kálmán Béla)
Kerek fél évszázada az űrversenyben az amerikaiak lassan behozták kezdeti lemaradásukat a szovjetekkel szemben. Ez idő tájt egymással párhuzamos űrvállalkozások történtek: többszemélyes űrkabin, az első űrséta, független űreszközök közelítése, majd összekapcsolása, hosszú idejű tartózkodás az űrben, azaz a súlytalanság állapotában, az első női űrhajós… Ezek szovjet részről elsősorban a Voszhod űrhajókra váró programok voltak. Miképp fejlesztették tovább az egyszemélyes Vosztok űrhajót az új kívánalmaknak-követelményeknek eleget teendően? Hol és mi módon szólt bele megint a politika a fejlesztések és a kísérletek menetébe? Hol akadt meg a Voszhod program? Mennyire hátráltatta ez a Szojuz űrhajókat és a holdutazást célzó fejlesztéseket és programokat? Miképp akasztotta meg az emberes űrutazások fejlesztésének kibontakozását Koroljov váratlan és korai halála? Mi volt a lassú kilábalás módja, amelynek köszönhetően a szovjet programok ismét versenyképessé válhattak az amerikaiakkal folyó küzdelemben? Ismét változatos kép- és ábraanyag színesíti az izgalmas történelmi visszatekintést.
Rövid cikkek (H. A.)
Újabb start novemberben (Space–X, Falcon–9)
Dubai űrközpont (Az Egyesült Arab Emírségek űrtervei)
ISS-események (hírek az elmúlt hónapokról)
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)