Az űrpilóták mint idegenvezetők – Ûrugrások, űrpilóták, űrturisták (II. rész) (Almár Iván)
Első részében a cikk részletezi, milyen feladatok előtt is áll az űrpilóta, milyen helyzetekre is kell fölkészülnie – amikre külön képzési programot is kidolgoztak (pl. változó aerodinamikai körülmények, a hangsebesség átlépésének veszélyei, a súlytalanságtól kezdve a több g gyorsulás elviseléséig, válságos helyzetek). Ezeken túl a pilóta utasokat is szállít, akik a szokásos polgári repüléstől eltérően egészen más élményekre kíváncsiak, és felkészítésük, „kalauzolásuk” szintén a pilóta feladata kell legyen (nem beszélve a szokatlan helyzetekről, esetleg veszélyt hordozó meglepetésekről) – erről szól második rész. Harmadszor: tekintettel arra, hogy a pilóták szerepét ellátó, mindenre alkalmas robotok, automaták ma még nincsenek, elengedhetetlen az űrpilóták megbízása – amit viszont megfelelő fizetéssel kell honorálni. Az űrpilóta-kiképzés ma még nem olyan bejáratott gyakorlat, mint a polgári repülés vagy az űrhajózás pilótáié, valójában még határozott „munkaköri leírásuk” sincs... Az űrpilóták szerepe az űrturizmusban legalább akkora feladat, mint a műszaki feltételek megteremtése.
Orosz Hold-kutatási tervek – Minden (újra)kezdet nehéz (Kálmán Béla)
A hidegháború korszakának versengései közt a Hold meghódítása végül is az amerikaiaknak sikerült, így a szovjet Hold-program lényegében 1976-ban le is zárult. Az első „kis” Lunák valóban úttörőknek számítottak (eljutás a Hold közelébe, becsapódás, a Hold túlsó – ember számára addig sosem látott – féltekéjének lefényképezése), amelyeket a „nagy” Lunák követtek. Ezek között is sok kísérlet fulladt kudarcba, ám a sikeres „puha” holdraszállás, kőzetminták Földre juttatása, holdjáró automata, Hold körüli pályán végzett kutatások már megvalósulhattak. Az 1976-ot követő időkben a szovjet űrkutatás inkább az űrállomásokra koncentrált, a Szovjetunió szétesése pedig további nehézségeket támasztott – többek között jelentős űrbázisok kerültek ki az orosz területekről (pl. Bajkonur!), a gazdasági válság is visszafogottá tette az űrkutatást. A holdkutatás felélesztése csak a legújabb tervek közt szerepel. Néhány elgondolás indiai együttműködésre épült, ám végül az ESA vált a megegyezés partnerévé. Az űrstartok súlypontját a Vosztocsnij (keleti) űrrepülőtérre kívánják helyezni, ami orosz terület. Egymásra épülő kutatási programmal indulhat majd a Luna-Glob–1, utána a –2, illetve (a régi számolási szisztémát követve) a Luna–26, –27, 28 és a –29.
Bőséges kép- és rajzanyag illusztrálja a Magazin mindkét cikkét.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)