2018 karácsonyán lesz ötven éve annak, hogy az Apollo–8 űrhajósai személyében először közelítette meg ember egy másik égitest felszínét. A rendkívüli teljesítmény motorja az űrverseny volt. Kennedy elnök 1961 májusában, még az első amerikai űrhajós repülése előtt meghirdette programját, miszerint az ember még az évtized vége előtt eljut a Holdra. Bejelentését robbanásszerű fejlődés követte az űrkutatás és általában véve az űrtevékenység valamennyi területén. Amikor Frank Borman, Jim Lovell és Bill Anders elsőként haladtak el a Hold mellett, már lehetett tudni, hogy hamarosan valóban ember lép a Hold felszínére – erre alig több mint fél évet kellett várni. Azt persze nem sejthették, hogy az emberes holdutazások korszakának kezdete után néhány évvel a korszak véget is ér…
Az Apollo–8 küldetésének emblematikussá vált képe a „Földfelkelte”: a képen a Föld egy távoli, a Nap megvilágításából adódóan fázist mutató kék bolygónak látszik. Ez a kép különlegesnek, törékenynek mutatja bolygónkat, amelyet meg kell védenünk. Az űrtevékenység napjainkban a világűr megismerése mellett saját társadalmunk életkörülményeinek javítását, a technológiai modernizációt is szolgálja, eredményeit pedig mára már széles körben alkalmazzuk a gazdaságban, a mindennapi életben. A nemzetközivé szélesedő, gyorsan fejlődő űrtevékenységből a magyar kutatók és mérnökök is kivették a részüket.
A jubileum alkalmából és a Nemzetközi Világűrhét legnagyobb hazai eseményeként a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) 2018. október 9-én az MTA Székházában tartja az Ûrkutatás Napja elnevezésű ismeretterjesztő rendezvényt, amelyre a szakma képviselői mellett minden érdeklődőt vár.
A rendezvény első szekciójában beszámoló hangzik el a magyar űrkutatás aktuális helyzetéről, valamint a MANT tevékenységéről. Megemlékezünk dr. Magyari Béla űrhajósról, egyesületünk volt elnökéről. Az Apollo–8 repülését és annak magyarországi fogadtatását dr. Almár Iván, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke mutatja be. A szünetet követő előadásokban szó lesz az európai BepiColombo Merkúr-kutató űrszondáról és a magyar közreműködésről, a készülő, új magyar műholdakról, a földmegfigyelés új korszakáról és a Pille dózismérő történetének legújabb fejezetéről hallanak előadásokat.
A rendezvény helyszíne és időpontja:
Magyar Tudományos Akadémia Székháza, Nagyterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)
2018. október 9., kedd 15.00–18.00
A rendezvény ingyenes, de a részvétel regisztrációhoz kötött ezen a honlapon.
Az Ûrkutatás Napja 2018 programja:
Levezető elnök: dr. Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke
15.00–15.10 Megnyitó
Prof. dr. Bokor József, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke
Dr. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára
15.10–16.25 Előadások
15.10–15.25 A magyar űrtevékenység aktuális helyzete
Dr. Ferencz Orsolya, ESA delegációvezető
15.25–15.40 A Magyar Asztronautikai Társaság
Dr. Hirn Attila, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára
15.40–15.55 Megemlékezés Magyari Béláról
Schuminszky Nándor, a Magyar Asztronautikai Társaság elnökségi tagja
15.55–16.10 Apollo–8, a Hold emberes megkerülése
Dr. Almár Iván, a Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke
16.10–16.25 Ûrkutatási díjak átadása
Szünet
16.50–17.50 Előadások
16.50–17.05 BepiColombo
Dr. Steinbach Péter (ELTE Ûrkutató Csoport)
17.05–17.20 A következő három magyar műhold? – SMOG–P, SMOG–1, ATL–1
Géczy Gábor fejlesztőmérnök (BME, SMOG–1)
17.20–17.35 Sentinel–1, –2 eredmények
Dr. Kristóf Dániel (Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya)
17.35–17.50 Újabb Pille a Nemzetközi Ûrállomáson!
Dr. Hirn Attila (MTA EK Ûrdozimetriai Kutatócsoport)
17.50–18.00 Zárszó
A rendezvény médiapartnere a Galaktika és az Ûrvilág űrkutatási hírportál.
További információk: Magyar Asztronautikai Társaság, iroda@mant.hu