Együttműködnek-e az űrhatalmak? – Negyven évvel a Szojuz–Apollo-program után (Almár Iván)
A hidegháború időszakában különlegesnek számított ez a kétségtelenül nagy volumenű, közös szovjet-amerikai vállalkozás. Bár kétségtelenül eredményesnek volt mondható, nem lett folytatása. Mi volt az oka ennek? Volt-e vajon alacsonyabb szinten együttműködés az űrhatalmak között? Meddig kellett várni a magasabb szintű együttműködés létrejöttéig? Mik voltak ezek főbb mozzanatai? Miért és meddig szorul az Egyesült Államok az oroszok segítségére az ISS működtetését illetően? Lesz-e jövője az ISS programjának lezártát követően az együttműködésnek? Milyen önálló űrállomásokat terveznek külön-külön ezek az űrnagyhatalmak a továbbiakban? Milyen együttműködési formák lehetségesek az Egyesült Államok és az új űrnagyhatalom, Kína űrprogramjaiban? Milyen politikai akadályok hátráltatják ezeket? A sok nyitott kérdést boncolgatja – képekkel is illusztrált – cikkében a szerző.
Koroljov és a V–2 rakéta – Hetven éve történt (Kálmán Béla)
A szövetséges hatalmak a már legyőzött náci Németország haditechnikájának egy jelentős „elemét”, a V–2 rakétát közös szervezésű kísérletben bocsátották föl – a tulajdonságait és képességeit tanulmányozandó. Ezen részt vett Koroljov is, a későbbi rakéta-főkonstruktőr. Mint sok, jó képességű tudóst, őt is „szoros pórázon” tartotta a sztálini erőszak. A II. világháborút megelőző időszakban a szovjet katonai vezérkart csaknem teljes egészét kivégezték, és sokan munkatáborba kerültek az életben hagyottak közül. Koroljov ugyan nem került munkatáborba, ám a repüléssel és a rakétameghajtással is gyakorlatilag rabként foglalkozhatott. A háborúban résztvevők közül a rakétatechnikában a németek álltak az élen, ezért a győztes hatalmak különösképp nagy figyelmet szenteltek a zsákmányolt V–2 rakétáknak. Miképpen történt a német rakétatechnika átmentése a győztesek javára? Milyen szerepe volt ebben a szovjeteknek? Hogyan került Koroljov a kísérleti indítás megfigyelői közé? Hogyan folytatódott a szovjet hadiipar fejlődése a rakétatechnikát illetően? Milyen politikai és történelmi tényezők keretezték a szituációt?
A cikk folytatását várjuk! Több dokumentum erejű fénykép, illetve ábra tarkítja a leírtakat.
Gyorsképek a Plútóról és a Charonról (H. A.)
Az első jelzések szerint a New Horizons űrszonda sikerrel végezte el megfigyeléseit a Plútó és holdjainak rendszerén keresztül száguldva. Néhány érdekes kép és a közelítés menetéről készült magyarázó rajz az igazi csemege ebben a rövidke cikkben.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)