Irány a világűr! – Farkas Bertalan űrhajós repülésének 35. évfordulója; 2. rész (Sajtos Zoltán)
A bolgár kudarc után először magyarok repültek – volna, ha a biztonságot elsődlegesnek tekintő érvekre hallgatva el nem halasztották volna az utazást. Újabb, gyakorlással teli év következett, megtetézve kemény mocsári és tengeri túlélési gyakorlatokkal – nem minden izgalmak nélkül! Aztán jöttek az összekapcsolódási gyakorlatok lökhajtásos gépen – eközben kiderítették végre a korábbi expedíció ominózus hajtóművének (akár végzetessé is válható következményekkel járó) hibáját. Végül maga a start, a súlytalanság, a várt – és szerencsére elmaradt! – tengeribetegség, a Föld látványa az űrből, az összekapcsolódás bonyodalmakkal, aztán a bajtársi köszöntés a Szaljut–6 fedélzetén, valódi magyar Unicummal… Ismét sok ábra színesíti a cikket, amelynek várjuk a folytatását!
Újratervezés az ISS-en – Progressz teherűrhajó, pótolható károk (M. J.)
Az irányíthatatlanná vált és a Csendes-óceán fölött megsemmisült teherűrhajó miatt alapvetően megváltozott az ISS programja. A három űrhajós tehát egyelőre marad az űrállomáson, bár június folyamán a személyzet cseréjét valószínűleg megkísérlik. A cikk a hiba okát és a történtek lefolyását részletezi.
A Progressz teherűrhajó (Z. S.)
Az előző cikk szerves része is lehetne akár. Részletezi a sok évtizede használt teherszállító történetét, adatait, teherbírását, valamint az újabb típusra jellemző különlegességeket. Egy kép „in vivo” ábrázolja a Progresszt.
Sikeres életmentési teszt – SpaceX Cew Dragon mentőrendszerpróba (H. A.)
Eddig a Dragont teherűrhajóként használták, ám tervezik, hogy a jövőben eleven pilótákat is szállíthasson. Ehhez azonban elengedhetetlen egy mentőrendszer, ami probléma esetén az űrkabint az űrhajóról leválasztva biztonságos távolságba röpíti. A most – egyelőre a Falcon hordozórakéta nélkül – lezajlott kísérlet sikerrel járt. Ezt további kísérletek követik, talán még ebben az évben – remélhetően ezek is sikerrel járnak. A cikkhez a kísérlet lezajlásáról készült képsorozat, valamint egy szemléletes magyarázó rajz is tartozik.
Ukrán rakétaválság – Az orosz űrkutatás saját gyártmánnyal folytatja (J. M.)
Drámai következményekkel járhat Ukrajna számára – melynek első jelei félreérthetetlenek –, ha az eddig ott gyártott Zenyit hordozórakétákat a továbbiakban nem tudják hasznosítani sem odahaza, sem külföldi – elsősorban orosz – megrendelések révén. A Rokot hordozórakétával is hasonló a probléma. A helyzetet bonyolítja, hogy a rakéták katonai célokra is felhasználhatóak, és ez különösképpen aggályos az ukrán-orosz konfliktus miatt is. A részleteket – melyek nemcsak műszaki jellegűek – a cikkből megtudhatjuk. Az íráshoz tartozó képen egy szállításra kész Zenyit látható.
Szankciók és kivételek – Orosz hajtómű az amerikai Atlas V rakétában (meruk)
Sajnos, ez a cikk is elsősorban világpolitikai és -gazdasági témát kénytelen taglalni: az eddig használt orosz hajtóműveket egyelőre még évekig nem tudják nélkülözni az amerikaiak, ugyanakkor az Oroszországgal szemben időközben életbe lépett szankciók egy sor politikai és – ebből eredően – technikai kérdést is kénytelen felvetni. A helyzet fölöttébb fonák: pl. az orosz hajtóművek beszállítója az USA beutazási tiltólistáján szerepel… Az átmeneti megoldást az jelentheti, ha legalább az ISS-hez használt orosz eszközök kikerülnek a szankciók alól – mivel hogy még legalább hét éven át nélkülözhetetlennek bizonyulnak. A cikkhez több kép is tartozik, elsősorban az RD–180-as hajtóműre koncentrálva.
A Planetary Society – Egy szuper egyesület 35 éve (Almár Iván)
Valószínűleg a Planetary Society a világ legnagyobb, önkéntes alapon szervezett egyesülete, amely ráadásul már hosszabb múltra tekint vissza, mint amennyi idő az űrkutatás megindulásától számítva az alapításáig eltelt – ez már egyenesen történelem! 1980-ban alapította a karizmatikus egyéniségű Carl Sagan. A MANT (elődje révén) – a cikkíró személyes kezdeményezésére – 1983 óta együttműködő társegyesület. Mik voltak alapításának céljai? Miket sikerült elérnie? Mik álltak/állnak kutatási programjaiban? Mi köze van a Planetary Society-nek a Földön kívüli életformák, intelligenciák kereséséhez? Milyen technikai balsikerek kísérték az évtizedek során – amelyek ellenére tevékenységüket mégsem adták fel? A cikk történeti áttekintést ad erről a három és fél évtizedes tevékenységről, amelyet végig kísér az ismeretterjesztő munka; ennek sikeres magyar vonatkozásai is vannak! Az egyesület a következő évtizedekben erősen koncentrál egy Mars körüli emberes expedícióra is, amely a tényleges leszállás előkészítése lehet. Természetesen színes képek is illusztrálják a cikket.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)