Kisebb cikkek vezetik be az űrhíreket – látványos képekkel bőséggel illusztrálva, az Ûrvilág híreit is felhasználva (H. A. F. – K. B. szerkesztésében):
Almár Iván Hevesi-díjat kapott – tiszteletbeli elnökünk ismeretterjesztő életműdíjat vehetett át a MÚOSZ székházában – melegen gratulálunk, további jó egészséget és töretlen alkotókedvet kívánva!
Ellopták Gagarinék barokamráját – hogyan tűnt el és került ócskavastelepre e becses technikatörténeti emlék;
Ûturizmus: SpaceShipTwo – eredményes kísérleti űrugrás két pilóta részvételével;
Blue Origin – sikeres űrugrási kísérlet – egyelőre emberek nélkül, ám a tervek űrhajósokat is juttatnának föl. Modern, nagyteljesítményű hordozórakéta, simán leszálló első fokozattal;
Késik az űrtávcső – bár maga a James Webb Ûrtávcső elkészült, a fölbocsátás technikai okokból késik – talán 2020-ra sikerül pályára állítani;
InSight a Marshoz – a Mars belső szeizmikus és geológiai hőviszonyainak kutatására szánt szonda várhatóan fél év repülés után érkezik céljához;
Kilopower – a plutónium mint nagyteljesítményű akkumulátor-alapanyag hiányában új megoldás után néz a NASA – Uránium-235-ös izotóp alapú eszközzel eredményes kísérleteket folytatnak;
370 nap egy földi holdbázison – kínai diákok bevonásával szimulátort tesztelnek egy önfenntartó, űrhajósokat hosszú időn át ellátó rendszer létrehozásának céljából.
Mindig is az űrbe vágyott – In memoriam Magyari Béla (1949–2018) (Dr. Remes Péter orvos ezredes)
69 éves korában elhunyt dr. Magyari Béla nyugállományú mérnök ezredes, a Magyar Népköztársaság Ûrhajósa cím kitüntetettje, első osztályú vadászrepülő. A cikkíró elsősorban orvosi szemszögből emlékezik az elhunytra, akit évtizedek óta ismert. Felvázolja repülős életrajzát egészen az 1977-ben kezdődő űrhajós-orvosi vizsgálatokig: miképp vált kiváló vadászrepülővé, milyen példamutató katonai és bajtársi erényeket mutatott fel egészen a kezdetektől a kiképzések minden szakaszán. Ez után pedig a személyes résztvevő részletes, élményszerű beszámolója következik – rengeteg érdekes eseménnyel: milyen nehéz, fizikai és pszichológiai vizsgálatoknak kellett Bélának megfelelnie, és ezeket a megpróbáltatásokat miképp viselte egészen a legvégsőkig – mind-mind kiváló eredménnyel! E beszámolók még az orvos szakembernek is sokat mondanak el; milyen volt az „enkuk” meg a „pékuk” vizsgálat, hogyan viselkedett Béla ezek során. Miket „tud” a ROVKI Hilov-hintája, mik történtek a barokamrában az űrhajósjelöltek közös terhelése során – hol van a tűrőképesség, a terhelhetőség, az alkalmasság határa – amiket Béla mind kiváló eredménnyel abszolvált. Megjegyzendő, hogy a magyar orvosi vizsgálatok eredményét a szovjet kollégák rendre jóváhagyták – így válhatott Béla teljes értékű, kiválóan kiképzett űrhajóssá. A visszaemlékezést átfűti a baráti hangnem, a személyes rokonszenv a pilóta, az űrhajós – és mindenek előtt a jó barát, az ember – iránt. Sok korabeli fekete-fehér és későbbi keltezésű színes fénykép illusztrálja a cikket.
Kedves olvasó címmel Sajtos Zoltán, az Aero Magazin főszerkesztője szintén meleg hangú, személyes visszaemlékezést közöl Magyari Béláról – a pilótáról és barátról. Elsősorban repülős történeteket mesél el, ugyanakkor méltatja az elhunyt emberi és bajtársi erényeit, akitől a repülősök is nehéz szívvel vesznek búcsút.
[A lapszemle összeállítója e nekrológokat megtoldja még annyival, hogy dr. Magyari Béla hat éven át volt a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke, és e minőségében is lelkiismeretes, kötelességtudó vezetőt tisztelhettük benne. Ugyanakkor remek ismeretterjesztő is volt, országszerte öregbítette az űrhajózás, az űrkutatás hírét, és különös érzéke volt ahhoz is, hogy a legifjabbakkal szót értsen: remek mesemondó, sokak által példaképnek választott személyiség. Közös jegye a fentebbi nekrológoknak, hogy legfőképp az embert, a bátor katonát, az egyenes férfit, a kedves és szeretett jóbarátot méltatják. „Halottakról jót vagy semmit” – tartja a mondás; Magyari Béláról ha akarnánk, sem tudnánk rosszat mondani.]
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)