Van-e űrverseny a Távol-Keleten? – Japán és Kína a világűrben (Almár Iván)
Mi is az űrverseny? Miben hasonlít és miben különbözik a korai (a hidegháború motiválta) és a mai űrverseny? Versenyben van-e egyáltalán a mai négy ázsiai űrhatalom (Japán, Kína, India és Dél-Korea)? Kazuto Suzuki japán szakember véleményére alapoz a cikkíró, Japánra és Kínára összpontosítva. Japán a II. világháború után alapvetően pacifista alapokon rendezte be az űrkutatással kapcsolatos tevékenységét (is) – amíg Észak-Korea űrkísérletének tagadhatatlanul hadi indíttatású eredményei nem sarkallták a katonai szempontok alapos megfontolására. Ma Japán űrpolitikáját azonban mégis elsősorban gazdasági elvek vezérlik, távol-keleti befolyásának növelése végett. Ennek érdekében hozta létre saját szervezetét is az űrbeli szolgáltatások és a műholdtechnikai alkalmazások kiszélesítése céljából. Bár Japán részt vesz az ISS programjában, azonban nem tervez drága és látványos űrprogramokat (pl. nem küld fel saját űrhajót), s katonai lehetőségeit visszafogottan használja ki.
Kína tervei, céljai, költségvetése, stratégiai döntései kívülről tekintve hozzáférhetetlennek látszanak, az eredmények azonban kétségkívül látványosak. Kína a fejlődő országok között tagadhatatlanul űrnagyhatalom. Kezdetben polgári és békés, majd katonai, újabban nemzeti érdekekre épülő űrprogramokat látunk megvalósulni, valamint Kína is létrehozta saját szervezetét – rivalizálva a fentebb említett japán szervezettel. Ennek égisze alatt együttműködik több, feltörekvőben lévő állammal.
Összegezve: bár Japán és Kína nincs versenyben az emberes űrhajózás terén, a gazdasági vonatkozású űrtevékenység – és versengés – mindkét államra alapvetően jellemző. A cikket több színes kép, illetve táblázat egészíti ki.
A Curiosity gyorsít – Az amerikai új Mars-autó túl van egyéves kutatómunkáján (Horváth András)
Négy, nem várt szenzációs eredményt emel ki a cikk a legújabb eredmények tükrében: az új, először kipróbált landolási módszer, az ún. égi daru; a landolás helye a Gale-kráter belsejében valójában egy ősi folyómeder hordalékmezőjének bizonyult; a vizsgálatok szerint e helyen (az Aeolis-hegy alapjait alkotó kőtáblák vidékén) valaha nagy mennyiségű víznek kellett lennie; végül: a vizsgálat helyén (az orosz DAN műszer mérései szerint) a talaj legalább 60 cm mélyen ma igen száraz. A Mars-autó által idővel bejárt terep szemléje és az eközben elvégzett fúrások mintái alapján a talált anyagok és a feltételezett víz potenciálisan ősi élőhelynek jelöli a Gale-krátert. A jelen leszállási hely és környezetének anyaga, állaga és színe jelentős különbséget mutat a korábbi, másutt leszállt szondák landolási környezetének tulajdonságaitól. A Curiosity autonóm, önálló navigálásra váltott, azaz földi beavatkozás nélkül – az akadályokat önálló program alapján leküzdve, illetve megkerülve – folytatja útját, így akár napi 30-100 métert is megtehet.
E cikknek erénye a rendkívül gazdag színes képanyag, amire a szöveg szervesen épít is.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)