Kisebb cikkek vezetik be az űrhíreket (amelyekhez az Ûrvilág cikkeit is felhasználták) – látványos képekkel bőséggel illusztrálva (H. A. F. – K. B. szerkesztésében):
Progressz-MSZ–09 – a szokásos és bőséges utánpótlás rekordidő alatt, sikerrel érkezett meg az ISS-hez;
Befejezik a Proton űrrakéta gyártását – bejelentették: bő öt évtized után nem gyárt többet Oroszország a legendás Protonokból – ezeket az Angara váltja fel;
Az élet jelenléte az Enceladuson? – a Szaturnusz holdjának gejzírjeiből előtörő gőzökben bonyolult összetételű szerves molekulákat találtak. Ezek ugyan nem bizonyítják az élet létrejöttét, ám a lehetőségét valószínűsítik;
Lenyűgöző új képek a Ceresről – a Dawn űrszonda röppályáját a kisbolygó felszínéhez közelítik, hogy a különös világos foltokról még többet tudhassunk meg;
Marsi tojáskő – a Curiosity újabb – ezúttal gömb alakú – vas-nikkel meteorittal találkozott, amit részletes vizsgálatnak vetnek alá;
Néma Opportunity, működő Curiosity – immár tizennegyedik éve működik a három hónapos működésre tervezett Opportunity, ám napelemcellái a porviharok miatt nem kapnak elegendő fényt, így átmenetileg „aludni” küldték. A legújabb Mars-autó, a Curiosity viszont nem napelemekből táplálkozik, hanem radioaktív generátorral dolgozik, így zavartalanul működhet;
CRS–15 teherűrhajó – a SpaceX Dragon teherűrhajója sikerrel kapcsolódott az ISS-hez. Rakománya személyes holmikból, tartalék anyagokból és kísérleti eszközökből áll – ez utóbbiak között kettő különösen fontos;
A Plútó dűnehullámai – a New Horizons által küldött képek alaposabb vizsgálatával választ találtak arra, miképp alakult ki több tucat kilométer hosszan a dűnehullámok sora a fagyott nitrogénmolekulákból álló síkságon.
- o -
Nemzetközi Hold körüli űrállomás – LOP-G: Lunar Orbital Platform-Gateway (Horváth András Ferenc)
Lassan leköszön a Nemzetközi Ûrállomás, ugyanakkor a 2022–2030 közötti időszakban megépül a Hold körüli űrállomás – méghozzá az eddigieknél is szélesebb körű nemzetközi együttműködésben. Ehhez a legnagyobb teljesítményű hordozórakétákat tervezik. Több részegység is készül – így pl. az energia-ellátó modul, a lakómodul, az irányító modul, az űrséta-modul, a Holdra szálló modul, és szükség lesz még a rakodáshoz robotkarra is. Kétféle pályán gondolkodnak: az egyik a Hold körül alig 100–200 km magasságban, a másik változat a Hold fölött 70 ezer km magasan; ez utóbbi viszont alkalmas lehet a távolabbi űrcélok eléréséhez is – bázis gyanánt. A programot több kritika is érte – bizonyos vélemények szerint egy, a Hold felszínére telepített űrbázis praktikusabb lenne. A szerző megjegyzi még, hogy a SpaceX magáncég a húszas években végre kívánja hajtani az „Ember a Marsra” programját. A cikk komolyabb szakmai részleteket is közöl – pl. a 2022-től 2030-ig terjedő építési programot –, illetve képekben is gazdag.
Amerikai kérdések az ISS jövőjéről – Mennyire nemzetközi a Nemzetközi Ûrállomás? (B. E.)
A cikk a Nemzetközi Ûrállomás jövőjének elsősorban politikai vonatkozásaira koncentrál. Az Egyesült Államok szenátusa meghallgatta a NASA emberes űrrepülésekért felelős főigazgató-helyettesét, valamint a NASA főfelügyelőjét, továbbá az ISS jövőjével foglalkozó szakembereket. A fő ütközési területek az üzleti és kereskedelmi alapokon történő működtetés, egyben a további kormányzati támogatás kérdése is. A cikk ezeket a problémákat részletezi, érzékeltetve, hogy a politikai és a kereskedelmi-gazdasági szempontok nem feltétlenül – és nem felhőtlenül! – harmonizálnak az eddig sikerrel elvégzett, illetve a józanul tovább tervezett tudományos kutatómunkával. Elkerülhetetlen realitásnak látszik, hogy az ISS egy része óhatatlanul kénytelen piaci igényeket is kiszolgálni, ha a tudományos munkát folytatni akarja. Mindenesetre ma elsődleges e bizonyos piaci igények mielőbbi alapos feltérképezése. Mindezekről a cikkíró tárgyilagosan és világosan fogalmaz. A mellékelt képek szépek – ám az ISS jövője kérdőjelekkel teli.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)