A könyv első felét a megszokott Kalendárium alkotja. A havi bontásban közölt táblázatok az év minden napjára megadják a Nap és a Hold kelési, delelési és nyugvási adatait, a Hold fázisait. Az égbolt jelenségei iránt érdeklődőket segítő égtérképek, valamint a Jupiter- és Szaturnusz-holdak helyzetét mutató ábrák mellett az adott hónapra vonatkozó fontosabb égi eseményekről, évfordulókról is olvashatunk. A válogatásba bekerültek űresemények is, mint februárban John Glenn (első) űrrepülésének 50. évfordulója, vagy novemberben az első szovjet Mars-szonda, a Marsz-1 startjának szintén fél évszázados jubileuma.
A könyv második, terjedelmesebb cikkeket tartalmazó része Galántai Zoltán írásával kezdődik, aki a 2012-re (is) megjövendölt „világvége” ürügyén elmélkedik az emberiség és a tudomány jövőjéről. Kereszturi Ákos a Naprendszer kutatásának újdonságait foglalja össze. Olvashatunk többek közt a holdi vízről, a marsi jégről, a Szaturnusz holdjairól és gyűrűiről, a Plútó vidékéről, a közelről vizsgált üstökösökről és kisbolygókról – mindezt főként űrkutatási eredmények tükrében. Ugyanígy űreszközökkel gyűjtött adatok alapján tudunk meg egyre többet a Vénuszról. Mai tudásunkat a bolygóról Illés Erzsébet foglalja össze. Kovács József az asztrofizika néhány legújabb eredményéből válogat. Kun Mária arról ír, hogy száz éve ismerték fel a látványos csillagászati felvételeken gyakran látható reflexiós ködök természetét. Gyürky György a csillagok belsejében végbemenő magreakciókat mutatja be. Frey Sándor a kettős aktív galaxismagokkal kapcsolatos új eredményeket foglalja össze. Az űrcsillagászattól ugyancsak elválaszthatatlan témáról, a gamma-kitörések felfedezéséről és a jelenség jelenlegi magyarázatairól szól Horváth István cikke. Végül Almár Iván búcsúzik két, 2011-ben elhunyt csillagász-űrkutató kollégától, Fejes Istvántól és Nagy Sándortól.
A Meteor Csillagászati Évkönyv 2012-re megjelentetett száma hagyományosan az utolsó lezárt év (ezúttal 2010) beszámolóival zárul. Az MCSE tevékenységének rövid összefoglalása után bepillanthatunk a legnagyobb hazai csillagászati intézmény (MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet) munkájába, valamint röviden képet kaphatunk a budapesti (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és szegedi (Szegedi Tudományegyetem) csillagászati felsőfokú oktatás és kutatás újdonságairól.
A 2011 végén, Benkő József és Mizser Attila szerkesztésében, 344 oldalon és 16 oldalas színes képmelléklettel megjelent Meteor Csillagászati Évkönyv 2012 ára 2500 Ft (az MCSE tagjai 2012. évi tagdíjuk fejében illetményként kapják).